TREKKER.HU
KARLOWITS-JUHÁSZ TAMÁS HONLAPJA

Ajánlott oldalak

1 EURO AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT - 16. ČEČEHOVSKY FÉLMARATON

1 EURO az egészségünkért - 16. Čečehovský félmaraton

 

Célszerű-e egy gyertyát a két végén egyszerre égetni? Fogni és tartani nem lesz egyszerű, mert a mozgástér kevés és kényes az egyensúly.

Véget ért az alapozás, és elkezdődött a tempó ciklusa. A múlt hét végén egy 65 km-es versenyen futottam a Bükkben, és habár nem volt vérre menő a küzdelem, a terep és a távolság hatása lassan múlik el. Most viszont a gyorsaságé a főszerep, és a szlovákoknál adódik az alkalom, hogy felmérjük a tudásunkat és az alapozás sikerességét.

Szajkó Csabival - egyszerre lendülünk
Szász Laci a hozzá illő profizmussal szervezi meg a kiruccanást a szlovákiai Nagymihály (Mihalovce) melletti kis faluba, Zuhogóba (Cecehov). Vasárnap reggel velem együtt nyolcan – Pap Csilla, Szász Laci, Kovács Ádám, Harsányi Tamás, Pauska Tamás, Eördögh Ákos, Szajkó Csaba – bezsúfolódva, vidám hangulatban vágunk neki a közel kétórás utazásnak, de így bőven van időnk megbeszélni a taktikát, hogy mindenki a legjobb idővel érjen célba. Ádámnak, Harsányi Tominak és Csillának külön „haditerv” készül, hogy a felkínált pénzdíjakból minél többet tudjanak megcsípni. Ezúttal nem csak a dobogós helyezetteknek jár jutalom, hanem a verseny vonalát érintő 4 falu által felajánlott „faluhajrá” is jól fizet.

Ahogy közeledünk a rajt felé, az idő úgy válik egyre zordabbá. A hőmérséklet értéke nulla fok közelébe süllyed, és a kezdetben szállingózó hópelyhekből sűrű hóesés kerekedik. A rajtközpont, ahol a nevezés és öltözködés történik egy étteremben (kocsmában) található. Laci beszedi mindenkitől az 1€ nevezési díjat, melyért emblémázott póló, egy sík és hitelesített félmaratoni pálya, a verseny végén pedig sör és gulyás leves jár. Öltözködés közben már csak a frissítő kortyolgatása engedélyezett, a rajt előtt három órával már tiltott az étkezés, ugyanis a 21 km-hez üres gyomorral szokás odaállni.

Repülünk :) A rövidnadrág és atléta ezúttal a zsákban marad. Térd alá érő nadrág, rövid ujjú póló, karmelegítő, kesztyű és csősál alkotja az öltözetemet. A félórás bemelegítést – 3 km könnyű futást, 10 db repülőt és könnyű gimnasztikát – követően felsorakozunk a rajtvonalhoz. Közben kitartóan havazik, és a nulla fok közeli hőmérsékletben csak a bemelegítő krém ad meleget.

Pontban 11-kor eldörren a rajtpisztoly, és mindenki próbál helyezkedni, a megfelelő tempót belőni. Nekem Szajkó Csabival kell tartanom, hiszen eddig az összes edzésen másodpercre azonos időket teljesítettünk. Ádám és Harsányi Tomi vezeti a 6 fős élbolyt, mely gyorsan távolodik tőlünk. Hiába vinne a lendület, nekünk 3:35-ös ezreket kell futnunk, és ha marad erőnk, a táv utolsó harmadában, negyedében gyorsíthatunk. Az első kilométert három és fél perc alatt hagyjuk magunk mögött, a második pár másodperccel lassabbra sikerül. Teljesen holttérbe kerülünk, mely még inkább arra ösztönözne, hogy segítsük egymást, de a hátulról utolérő ukrán versenyzőre tapadok, és elszakadok Csabitól. Közel 100 méterre távolodunk el, amikor az ukrán ismét beleerősít, és magamra maradok.

A hóesés nem akar csillapodni. Laci 5 km-nél vár minket, és jelzi, hogy tökéletes tempóban haladunk. Arra nem tesz megjegyzést, hogy miért futunk egymás mögött hajszálra ugyanolyan tempóban, de hát mégiscsak versenyen vagyunk. A 8. kilométernél érem el az első faluhajrát, és – mint utólag kiderül – a hajrát nyerő versenyzőt is, aki feladja a versenyt.

A 10. kilométerhez 35 perc 50 másodperc múlva érkezem, mely hajszálpontosan az előírt tempó. A frissítőnél kortyolok egy kis teát – bár jelen körülmények között teljesen szükségtelen a frissítés. A mozgásom és a légzésem is rendezett, jó erőben érzem magamat, és 1-2 másodperces különbséggel, egyenletesen futom az ezer métereket. Kicsit bosszant, hogy Csabival nem dolgozunk össze, de nekem nincs kedvem lassítani, ő meg gondolom, nem akar fölfutni rám. Közben újabb versenyzőt érek utol, így a 6. pozíciót sikerül megszereznem, de előrébb már aligha juthatok. A 17. kilométer környékén érzem, hogy egyre keményebben kell dolgoznom, hogy tartsam az iramot. Csabi érezhetően közeledik hozzám, bár még mindig 100 méter választ el minket egymástól. A 19. kilométer környékén szinte egyik pillanatról a másikra szaporábbá válik a légzésem, és az utolsó két kilométeren képtelen vagyok gyorsítani, pedig Laci bíztat, hogy gyorsítsak, mert 1 óra 16 percen belül lehetek. Nekifeszülök, és teljes erőből próbálok hajrázni, de az erőlködés az eddigi tempóm tartásához elegendő.

A célegyenes előtt még egyszer hátranézek, majd 1 óra 16 perc 10 másodperces idővel, a 6. helyen érek célba a 94 fős mezőnyből. Csabi 14 másodperccel mögöttem érkezik, és miközben levezetünk, megbeszéljük, hogy legközelebb inkább összedolgozunk egy jobb eredmény reményében.

Kovács Ádám és Harsányi Tomi a dobogón Pap Csilla a dobogón

 

A célbaérés után gulyással és sörrel (vagy kofolával) vendégelnek meg a szervezők mindenkit, így van idő megbeszélni a tanulságokat, a háttérben élő zenekar húzza a muzsikát. Az eredményhirdetésen a legnagyobb örömünkre majd tucatszor hívják ki a csapatunk tagjait, hiszen Ádám megnyerte az abszolút versenyt és a kategóriáját, ezen kívül begyűjtötte a 3. és 4. faluhajrát is. Harsányi Tomi az abszolút és kategória 3. helyet hozta el, Csilla pedig az abszolút és a kategória 2. helyezettjeként két faluhajrával lett gazdagabb. Szajkó Csabi, Pauska Tamás és Eördögh Ákos új egyéni csúcsot futott, én pedig 10 éve nem futottam ilyen gyors félmaratont.

Zuhogó egy szegény kis falucska, akárcsak a környék legtöbb települése. A nevezési díj jelképes volt, de a szervezés a szolgáltatás parádésan tökéletes. A zord idő ellenére a faluhajrák helyszínén szurkolók bíztatták a futókat, és a célban is népes csapat fogadta a versenyzőket, külön magyar szó a magyarokat.


Kép: Eördögh Ákos, Szász László


Szöveg: Karlowits-Juhász Tamás

 

Eredménylista


További képek